A május név a római maja elnevezésből ered, de hívják még Ígéret, Tavaszutó és Pünkösd havának is.
Május 1.

A legismertebb népszokás a májusfa állítása.  A legények a lányoknak, a mennyasszonyuknak udvarába, vagy ajtaja elé titokban az éj leple alatt lehántott kérgű,vörös-zöld mintával diszített, felszalagozott fát állítanak.  A fa Pünkösdhétfőig marad, amikor is „kitáncoltatják” a fát a faluból. Délután lányséta, este táncos mulatság van.

A Mura-vidéken nem ajánlatos borsót vetni e napon, ellenben a szlavóniaiak kendervetésre alkalmas időpontnak tartották.  Úgy vélték, hogy sűrűbb lesz a tej, ha május l-jei harmatot adnak a jószágnak.  
Szeged környékén régi hiedelem szerint bodzával díszítették a házat a boszorkányok ellen.
E nap időjárása mutatja, milyen lesz a jövő tél.

Május 4. Flórián napja

Flórián a tűzoltók és tűzzel dolgozók védőszentje. Göcsejben e napon nem raktak tüzet, a kovácsok sem dolgoztak, kenyeret sem sütöttek. A Mura-vidéken Flórián napján nem asszony, hanem férfi rak tüzet. Mielőtt tüzet gyújt, a kezét megmossa és szétpermetezi a vizet, hogy ne okozzon a tűz veszedelmet.  
 
Flórián Szegeden a sörfőzők, fazekasok, tűzoltók, kéményseprők patrónusa volt. Szegeden a sör tréfás neve flóriánvíz. E napon böjtöt és körmenetet szoktak tartani.

Május 12.13.14. (Pongrác, Szervác, Bonifác) Fagyosszentek

Ténylegesen a 4. szd. vértanúi, a magyar legenda azonban mást mond: szegényeket gondoztak, betegeket takargattak be, s amikor jöttek a májusi hidegek, ők megfagytak, de akiken segítettek azoknak nem lett bajuk.

Ha ezen a három napon nincs eső, jó szőlőtermés várható.

Május 16. Nepomuki szent János napja

A cseh királyné gyóntatója volt, mivel nem árulta el a királynak a meggyóntakat, a Moldva hídjáról a folyóba vetették. Ő a vízen járók: hajósok, vízimolnárok, hídvámosok védnöke. E napon kivilágított, zöld lombbal feldiszített csónakot engednek a vízre, vagy szobrát kompon, tutajon úsztatják.

Az öreg parasztok vetésnéző körmenetet tartottak e napon.

Május 25. Orbán napja

Orbán még mindig a fagyosszentek közé tartozik. A kocsmárosok, kádárok, szőlészek védőszentje. Ha ilyenkor hideg van, nagy károk esnek a szőlők fiatal hajtásaiban. A szőlőtermelő falvak sokfelé állítottak szobrot neki és ünnepi körmenettel járultak hozzá. Kérték tőle a bőséges szőlőtermést, a szőlő védelmét.