Idén először kerül átadásra a Lélekpillangó életműdíj, amelyet minden évben egy olyan nagy gondolkodó, szellemi fáklyavivő kaphat meg, akinek életművét halála után is fontos ismerni, gondozni, ápolni.
Az idei 3 nagyszerű jelölt közül az egyiket volt szerencsém személyesen is ismerni és tanulni tőle. Az ő személye és munkássága kevésbé populáris, mint a másik két emberé, viszont abszolút méltán került be a jelöltek közé. Személyes tapasztalatból tudom, hogy Biegelbauer Pál életműve éppen olyan értékes a számunkra, mint Szepes Máriáé és Popper Péteré.

Azokat a tudatunkkal nem összeegyeztethető tulajdonságainkat , melyeket nem élünk meg, s elfojtjuk őket, nevezte Carl Gustav Jung svájci pszichoanalitikus árnyéknak. Az árnyék a tudatunk által elrejtett - elutasított személyiségrészünk. Az árnyékszemélyiség énünk "sötét oldala", amivel foglalkoznunk kell, nem ildomos elhallgattatnunk, vagy letagadnunk. Személyiségfejlődésünk egyik központi témája az árnyékunkkal való szembesülés és munka, hiszen az árnyék tudatosítása nélkül nem lenne teljes a személyiségünk.

És alkotá az Úr Isten azt az oldalbordát, melyet kivett vala az emberből, asszonnyá…
Ter.2,22
Szerelem, örök vágy, örök sóvárgás. Mióta világ a világ, kísér bennünket ez az érzés, a teljesség, a kiegészülés felé. Olthatatlan szomjunk vezérel, hogy megtaláljuk rég elhagyott kedvesünket és általa megtaláljuk önmagunk elveszített felét, s így ráleljünk a kerek egészre. Tartozni valakihez, fontosnak lenni!

Karácsony, ajándékok... Ha ajándék, akkor tömött plázák, rohanás, bevásárlás, sorban állás, kérdezősködés, egyeztetés, sok-sok pénz és idegbaj. Vagy mégsem? Lehet ez másként is? Lehet. Ahogy többen is mondták a környezetemben: Nehogy már a Karácsony is a pénzről szóljon! Akkor miről?

A Sims a világ egyik legnépszerűbb karakterjátéka. A játékprogram legfrissebb verziója újfent slágertermék, de vajon mitől ilyen népszerű. Olvastam olyan cikkeket, amelyek eléggé lehangoló véleménnyel vannak a dologról, mint játékról; és persze lelkes rajongók írásait is, akik már alig várják, hogy kipróbálhassák mit tudnak kihozni belőle. Mivel én magam is játszok ezzel a játékkal(még a régebbi verzióval), elmondhatom, hogy szerintem mindenki azt fogja kihozni belőle, ami a lelke mélyén van.

Tehát a tél rejtett kincseinél tartottunk, amelyek az egyre melegedő földi légtérnek köszönhetően, tény, külsőre már nem azonosak évtizedekkel ezelőtti minőségeikhez. Igen, ezt sokan hiányoljuk és gyakran hallani azt is, hogy a csudába a téllel, nem olyan, mint volt. És kitől, mitől változott vajon meg? Talán úgy döntött hirtelen, hogy egyszer csak másképp üzemel majd?

A téma előző két írásában odáig jutottunk, hogy a TÉL - mint ahogy azt a januári öngyilkosságok gyakorisága is sajnos mutatja – fényhiányos mivoltával, igen rossz hatással van sokak lelkiállapotára, a depresszív befordulásokra. Az ünnepek utáni hirtelen váltás, az ingerszegénynek megélt, (elsőre) nagy kontrasztot mutató közeg, táptalaja lehet a magányosság, elhagyatottság, szeretetlenség érzeteinek.