A római naptárban a hónap eredetileg a fantáziátlan Quintilis, „Ötödik” nevet viselte, mivel az egykori márciusi évkezdéstől számítva az ötödik hónap volt. I.e. 44-ben Marcus Antonius hízelgő javaslatára nevezték el júliusnak Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született.

Július2. Sarlós Boldogasszony,  a gyermekét váró Máriának, keresztelő szent János édesanyjánál tett látogatását ünnepeljük.

Hogyan függ össze sarló és Boldogasszony? Kiderül a csíki legendából: Egy Máriát szerető asszonyt férje a sok alamizsnálkodás miatt hűtlenséggel gyanúsította, és tűzpróbának akarta alávetni. Amíg az asszony sírdogált és imádkozott, ő az ablaknál állt és nézte az érett búzatáblákat. Hirtelen megváltoztatta elhatározását és azt kérte, ha igazán ártatlan, akkor arassa le egyedül a termést, vagy nem kerülheti el másnap a tűzpróbát. Az asszony sírva elaludt, ám a férj látta, hogy az égből angyalok ereszkednek a búzatáblába, előttük csillagkoronás királynő, kezében sarló, s gyorsan learatnak. A férj megbánta gyanakvását, a feleség pedig hálából templomot építtetett.

A régi időkben ekkor volt a virágszentelés, az anyaság ünneplésének napja és alkalom a szegények gondozására.

Ezen a napon adtak hálát, hogy Isten megadta a mindennapi kenyérnek való életet, amiből részesednek a szegények és az ég madarai is.

Sarlós Boldogasszony az aratás  édesanyja, aki gondoskodik a szegényekről és a madarakról.

Július 13. Sárkányos szent Margit (Antiochiai Margit IV.szd. vértanú)

Pogány apja eltaszította magától keresztény gyeremekét, ám Margit Istent kérte, hogy mutassa meg neki a sárkányt, aki ember képében meg is jelent előtte, de ő lába alá kényszerítette. Sokat szenvedés után apja végül fejét vétette.

 A Somló hegyén az ő tiszteltére épült kápolna, mert ő oltalmazza a szőlőt a viharban tomboló sárkánytól.

Július 16. Kármelhegyi Boldogasszony

Stock Simonnak (a kármelita rend alapítója, XIII. szd., akik a Kármen hegyén remetéskedő Illés prófétát tekintik szellemi ősükként) e napon jelent meg angyalok és szentek kíséretében a Boldogasszony és egy skapulárét, vállruhát nyújtott felé: aki ebben hal meg, a mennybe jut.

Július 20. Illés és a Nándorfehérvári csata végnapja

Illés: ószövetségi próféta,könyörgésére amikor a Kármel hegyén remetéskedett hosszú szárazság után eső hullott az égből.

A néphit szerint, ha nagy szárazság volt is ezen a napon esőnek kell jönnie.

Ezen a napon fejeződött be a nándorfehérvári csata, amihez ha tévesen is de a déli harangszó kötődik, ugyanis nem a magyarok diadalára rendelte el a pápa, hanem már néhány nappal előtte, hogy a törökök fölötti győzelemre lelkesítse a harcosokat.

Július 22. Mária Magdolna: a bűnbánó  Magdolna ünnepe

Miután Jézussal találkozott, s jó útra tért. Bűnbánata jeléül az Úr lábát drága olajjal kente, s hajával törölte.

A régiek azt tartották, hogy a kislányok haját, hogy még nagyobbra nőjön, ezen a napon kell rövidre vágni.

A Rozsnyó határában lévő  forrás Magdolna könnyeiből fakad.

Ezen a napon esőnek kell esnie, mert Magdolna siratja bűneit.

Július 25. Jakab, Kristóf

Jakab: a tizenkét tanítvány egyike, elsőként szenvedett vértanúhalált. A spanyol hagyomány szerint fehér lovon érkezett Hispániába, felszabadítván a nemzetet a móroktól.

Szent Koronánkon zománcképét is megtaláljuk. Egyik szimbóluma: széles karimájú kalap kagylóval.

Hazánkban sok szokás kötődik a napjához: Van ahol ekkor aratnak, van ahol ekkor vetik a hajdinát. Az e napi csillagállásból következtetnek a jövő évi időjárásra a csillagképekből. Ha e napon Észak felől fúj a szél, akkor hideg lesz a tél, ha Délről esős. (Tápé) A fényes Nap nagy hideget jelez (Székelyföld)

Kristóf: a hagyomány szerint nagy termetű, hatalmas óriás, aki egy veszedelmes folyón vitte át az embereket. Egy éjszaka hangot hallott, felkelt, s egy kisfiú várakozott a parton. Amint vitte át, a víz egyre magasabb, a fiú pedig egyre nehezebb lett. Amikor átértek azt mondta: olyan nehéz vagy, mintha az egész világot vinném.  -Éppen most viszed, meg azt is aki teremtette. Meg vagy keresztelve?-Még nem. - Akkor legyen a neved Kristóf! Felelte Jézus.

Ő a vándoremberek védője.

Július 26. Anna,  Szűz Mária édesanyja

Szent Anna napja a kedd, ami régen a kezdet napjának számított, a fontos tevékenységekbe ezen a napon kezdett a régi ember. Gyermekáldásért is hozzá fordultak, s a várandós asszonyok kilenc kedden böjtöt tartottak.

A néphit szerint a mennyben áll szent Anna fája, amiről valamennyi bűnnél lehull egy levél, Anna felszedi s kötényében viszi az Úr elé bocsánatért.

Július 31. Ignác (XVI. szd. hitetlen katona)

Egy csatában megsebesült, s ekkor látomásából megértette a Szentháromság titkát. Megalapította a  Jézus Társaságot, a jezsuita rendet. Lelkigyakorlatos Könyve ma is igen népszerű, szigorúságával, Istenhez vezető gyakorlataival. (Lelkigyakorlatos Könyv)

Ő a katonák és várak védnöke.

A segesvári csata napja, egyben Petőfi Sándor halála (1849)
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc végnapjainak egyik tragikus eseménye, hogy 1849. július 31-én Segesvár mellett felmorzsolódott az erdélyi hadsereg. Ebben a csatában tűnt el Bem József segédtisztje, Petőfi Sándor honvédőrnagy, a forradalom és szabadságharc akkor 26 éves költője is.