Kedves Szülők!

Ebben a cikkben folytatom az iskolaérettség feltételeinek megismertetését önökkel. A két cikk komplett vázlatot ad arról, hogy milyen képességek és ismeretek birtokában vághat neki sikeresen egy 6 éves gyermek az iskolai tanulásnak. Különbözőek vagyunk, ezért érdemes áttekinteni, hogy a gyermek mely területeken rendelkezik már kellő magabiztossággal és melyek azok, amelyekre fokozottabb figyelmet kell fordítani az iskola megkezdése előtt. 

Emlékezet

Az eredményes iskolai munkához nélkülözhetetlen, hogy a gyermek hosszú- és rövidtávú, vizuális (látott) és auditív (hallott) emlékezete jól működjön. Az óvodáskorú gyermeknél a szülőnek, pedagógusnak észre kell venni, ha a gyermek nem emlékszik vissza mesékre, szereplőkre, eseményekre, illetve ha verseket, dalokat, mondókákat nem tud felidézni, vagy csak nagyon nehezen. A megfelelően működő auditív emlékezet hiányában pl. nem fogja tudni megjegyezni, hogy: – Vegyétek elő az olvasókönyveteket, nyissátok ki a 12. oldalon és keressétek meg a pl. kismadár képét. A vizuális emlékezet nehézségeinél pl. amikor több betű képét megtanulják már, akkor meg kell tudni jegyezni és emlékezni az „a”, a „p” stb. betűk képére, másképp nem fog tudni olvasni.

Beszédkészség

Az iskolaérett gyermek képes árnyaltan kifejezni gondolatait, érzéseit. Konkrét képről, vagy témáról önálló gondolatokat tud megfogalmazni összefüggő mondatokban. Ha nem megfelelő a beszédkészsége és a szókincse, akkor hiába tanul olvasni, nem fogja érteni, amit olvas. A megfelelően fejlett beszéd megalapozza az írott beszéd megtanulását is.

Auditív (hallási) megkülönböztetés

6 éves korra kialakul az egyes hangok elkülönítésének a képessége, ilyen pl. a hosszú-rövid, zöngés-zöngétlen. Ez a képesség a helyesíráshoz nélkülözhetetlen.

Analizáló-szintetizáló képesség

Azt jelenti, hogy a gyermek képes-e hangokra bontani a szót, illetve összeilleszteni a hangokból. Ez előfeltétele az összeolvasás és az írás megtanulásának. A képesség gyengesége esetén olvasás- és írásnehézségek jelentkeznek.

Alak-háttér megkülönböztetés

Nélkülözhetetlen, hogy az iskolás gyermek ki tudja választani a számára fontos információt, el tudjon vonatkoztatni a zavaró körülménytől, meg tudja különböztetni az alakot a háttértől. Ha ezt nem tudja, akkor a háttér elvonja a figyelmét az olvasott szövegről, tekintete ugrál a sorok között, esetleg mindig a képre téved a szöveg helyett.

A balról jobbra történő haladási irány

Az olvasáshoz és az íráshoz szükséges képesség, mely gyakoroltatással, tevékenykedtetéssel begyakoroltatható. Nem biztos, hogy a gyermek számára magától értetődő a balról-jobbra való irány.

Szerialitás (sorrendiség)

Az olvasás és az írás is meghatározott szabály szerint alkotott sor, gyakorlatilag az olvasás egy betűsor kódolása. Éppen ezért a soralkotási képesség nélkül lehetetlen írni-olvasni tanulni, hiszen teljesen megváltoztatja pl. egy szó jelentését a sorrend: bál-láb.

Szem-kéz koordináció

Az iskolás gyermek akkor tud a vonalközben írni, ha a szemével úgy tudja követni a keze mozgását, hogy közben nem a kezére, hanem a leírt szövegre néz. Ez a képesség még 6 éves korban nem eléggé fejlett, mivel a kéz középcsontjai még nem csontosodtak el, éppen ezért használnak szélesebb vonalrendszert az írásnál. Ezt a képességet leginkább mozgással, sporttal lehet fejleszteni.

Reprodukáló képesség térben és síkban

Az írás-olvasás előfeltétele, hogy a gyermek le tudja utánozni, másolni a látott mozdulatot, térbeli alkotást, vagy a síkban létrehozott mintát. Ennek hiányában nem lesz képes önállóan dolgozni. A tanulás egyik legfontosabb útja az utánzás, másolás.

Dominancia

Fontos, hogy iskolás korára kialakuljon a kézdominanciája (balkezes vagy jobbkezes). A nem megfelelő kézzel történő írástanulás nehezíti az írás-, olvasás elsajátítását, esetleg beszédzavarhoz, személyiségzavarhoz is vezethet.

A dominanciák akkor tökéletesek, ha azonos oldalra esnek (kéz, láb, szem, fül) Pl. az ellentétes oldali lábhasználat gyakran együtt jár a számolási készség gyengeségével, pl. balkezes és jobb lábbal rúgja a labdát, vagy fordítva, tehát a kéz- és lábhasználat keresztezi egymást. Ugyanez, ha szemnél fordul elő, akkor esetleg könnyebben kialakulhat szótagcsere, betűcsere az olvasásnál, lassúbb lehet a szövegértés, felidézés. Fülnél lassúbb, pontatlanabb beszédhallás, zenei hallás, gyengébb ritmusérzék alakulhat ki.

Keresztcsatornák

A keresztcsatornák jó működése biztosítja, hogy a gyermek egymástól függetlenül tudja mozgatni a végtagjait. Ha ez nem így van, akkor nehezített az írástanulás, mert a gyermek nemcsak a kezével ír, hanem a lába, a nyelve, az egész teste követi a kéz mozgását. Az akaratlan felesleges mozgások pedig hamar kifáradáshoz vezetnek.

Finommozgások

A jól irányítható kéz előfeltétele az írástanulásnak. A beszédmozgás is finommozgás. Mivel a beszéd irányítását végző érző- és mozgatóközpontok a kéz érző- és mozgatóközpontjainak közelében vannak, segíthetik vagy gátolhatják egymás működését.

Helyes ceruzafogás

A helytelen ceruzafogás, görcsös ceruzahasználat nehezíti az írástanulást, visszafogja a fejlődését. A kézfej izmai görcsös állapotba merevednek, sok energiát emészt fel, hamarabb elfárad az író gyermek. Igazi hátrányai később jelentkeznek, amikor megnövekszik az írás mennyisége és tempója.

Ritmusérzék

A szótagolás alapja a jó ritmusérzék, ennek hiányában nehézségek lehetnek a szótagolásban, a szavak elválasztásában, gyakorlással fejleszthető.

Átfordítási képesség

Azt nevezzük átfordítási képességnek, amikor egy érzékelési módon szerzett ismeretet egy másik érzékelési módon reprodukáljuk. Az a folyamat, amikor a látott, hallott, vagy tapintott, esetleg emlékképekben tárolt ismereteket képi formában jelenítjük meg vagy egy jelsorral: az írással. De átfordítás az is, ha elmondjuk, mit látunk, hallunk, tapintunk.  E képesség fejletlensége esetén nehézség jelentkezhet a tollbamondásnál, esetleg a szóban történő felelésnél.

Szocializáció

A társakhoz való kapcsolódás képessége nélkül a gyermek nem érezheti jól magát a közösségbe, nagyon nehéz lesz számára az iskola rendjébe való beilleszkedés. Ha visszahúzódó, nehezen barátkozó, ez megnehezíti a közösségben a mindennapjait.

Feladattudat

Az iskolai munkában fontos, meg kell értenie, hogy vannak kötelességei, melyeknek akkor is eleget kell tennie, ha nincs kedve, esetleg fáradt, vagy csak éppen szívesebben játszana. Ha ez nem alakul ki, akkor nehéz lesz az iskolai élet, nyűg lesz a tanulás.

Kudarctűrő képesség

Fontos, hogy el tudja fogadni a gyermek, ha valami nem sikerül rögtön. Ne essen kétségbe, ne veszítse el a kedvét. Meg kell tanulnia, hogy hibázni szabad, a hibázás a tanulás útja.

Felnőttekhez való viszony

Fontos, hogy elfogadja a felnőtteket, bizalommal forduljon hozzájuk, ha segítségre van szüksége.

 Az iskolaérettségről I. rész