Kedves Szülők!

Szeretném megosztani önökkel gondolataimat az iskolaérettségről. Az iskolaérettség az iskolai tanulásra való felkészültséget jelenti.

Bizonyára önöket is foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon 6 év körüli gyermekük alkalmas lesz-e az iskolai tanulásra, tud-e figyelni, nyugton ülni 45 percen keresztül, képes lesz-e megtanulni  olvasni, írni és számolni.

Mindezek eldöntéséhez szeretném, ha megismernék az iskolaérettség feltételeit, hogy azután elgondolkodjanak azon, vajon az önök gyermeke mindezeknek a birtokában van már és bátran nekivághat az iskolának a következő ősztől, vagy az elkövetkező időszakban van még tennivaló szakképzett pedagógusokkal közösen a gyermek egyes képességeinek fejlesztésében.

Tehát a feltételek a következőek:

Testi érettség

A hatéves gyermekek általában 120 cm-nél magasabbak és kb. 20 kg-nál nehezebbek, de ezek csak irányadó számok, mindemellett ha túlságosan elmarad ezektől a számadatoktól a gyermek magassága és súlya, akkor felmerülhet az a probléma, hogy fizikálisan fogja-e bírni az iskolai megterheléseket, mind a cipelést, mind a lelki terhelést (új közösség, tanító néni személye, hosszabb odafigyelés, teljesítményre törekvés, stb.)

Általános tájékozottság

Az iskolaérett gyermeknek tájékozottnak kell lennie az őt körülvevő világról. Ismernie kell a személyi adatait, lakhelyét, a környezet időbeli változásait: az évszakok, a napszakok és a napok egymás utáni váltakozását. Mindezek az ismeretek hiányában nem lesz képes az új ismereteket feldolgozni (pl. a hónapok neveit, az óra használatát).

Figyelem

A tartós és koncentrált figyelem nélkülözhetetlen az iskolában az ismeretszerzéshez. Az a gyermek, akinek figyelme könnyen elterelődik, nem tud koncentrálni, az a tananyagot is csak részleteiben képes felfogni, esetleg még úgy sem.

Gondolkodás

A megfelelő szintű gondolkodás alapfeltétele az olvasás-, írás- és számolástanulásnak. Egy hatéves gyermeknek el kell tudni végeznie az elemi gondolkodási műveleteket, összefüggéseket felismernie, következtetéseket levonnia.

Fontos hangsúlyt kap a problémamegoldó gondolkodás megfelelő szintű képessége, hiszen szembetalálkozik problémahelyzetek sokaságával (pl. Hol nyissam ki a könyvet, hol kezdjem el az írást, melyik füzetet vegyem elő, stb.) amelyeket ha túlságosan óvó, helyette mindent megcsináló családi környezetből kerül az iskolába, nem biztos, hogy képes lesz önállóan megoldani.

Összerendezett mozgás

Az úgynevezett nagymozgások (kúszás, mászás, járások, futás, ugrás) valamint az egyensúly gyakorlatok, labdával való mozgások pontatlan, nem megfelelő kivitelezése az idegrendszer éretlenségére utal, ami megnehezíti az olvasás-írás tanulását.

Az érzékszervek épsége

A látás és hallás hibátlan működése szükséges az olvasás-írás tanulásához.

A testséma és a térérzékelés

Fontos, hogy a gyermek ismerje a saját testét, testrészeit, azok nevét.  Ezeknek hiányában nehezen tud tájékozódni a világban, hiszen saját magunkhoz viszonyítunk mindent, ami körülvesz. Ha ez nem működik megfelelően, akkor bizonytalanná válunk. A magatartási zavarok, a viselkedési zavarok (figyelemzavar, hiperaktivitás) hátterében gyakran térérzékelési problémák állnak.

Téri tájékozódás

A téri irányok megkülönböztetése, ismerete az olvasás- és írástanulás nélkülözhetetlen eleme. Ha egy gyermek nem tudja megkülönböztetni a jobb és baloldalt, a fent és lent irányokat, akkor a betűket sem fogja tudni elolvasni, leírni, hiszen nem mindegy, hogy p-b, vagy d-b, illetve felcserélheti a szótagokat, esetleg visszafelé olvashat, vagy tükörírással írhat.

Alak-, forma-, szín- és méretállandóság

A betűk felismeréséhez, vagyis az olvasáshoz nélkülözhetetlen képesség, mely ha nem eléggé fejlett, akkor a gyermek nem tud betűket felismerni, megkülönböztetni, másolni.

Gestalt-látás

Egységben látást jelent, amikor a gyermeknél a részekből összeáll az egész kép, vagyis pl. egy betű képe több részből áll össze, mégis a részletek együttese adja a teljes betűképet. Ezen a képességen múlik,hogy felismeri a betűt, tudja összeolvasni a betűket szavakká. Pl. a nagy A betű / és  \ és – vonalakból áll.

Azonosság és különbözőség felismerése

Szintén a betűfelismeréshez, az olvasáshoz szükséges képesség. Az azonosság felismerése teszi lehetővé, hogy a gyermek a különböző szövegkörnyezetben is felismerje a betűket, azonosítsa őket. A különbözőség ugyanezt a célt szolgálja, csak éppen vegye észre az eltéréseket. Ezek az írás-olvasás nélkülözhetetlen alapjai.

Az iskolaérettségről II. rész