A szenvedélyes húsevők megvetik, a bio étel imádó vegetáriánusok esküsznek rá. Egy biztos, a reform étkezés sava-borsa ma kétség kívül a szója. Ezt a hüvelyes növényt Kínában termesztették először kb. 5000 évvel ezelőtt. Európában eleinte csak takarmányozásra használták. Emberi élelmiszerré csak a 19. században vált.

A szójának kb. 500 fajtája ismeretes a világon. Léteznek olyan fehérjéket felépítő aminosavak, amelyeket a szervezetünk nem képes előállítani. Ezekhez az anyagokhoz valamilyen külső forrásból, legtöbbször táplálkozás útján juthatunk hozzá. Ilyen úgynevezett esszenciális aminosavakat és fehérjéket tartalmaz a hús, valamint a növények közül nagy mennyiségben a szója. A fehérje, amit 100 gramm szója tartalmaz, megközelíti az azonos mennyiségű marhahúsban lévő fehérjét, kb. olyan 37-41 gramm.

Sok kutató vitatja azt, hogy a szója valóban egészséges-e. Ugyanis ez a növény úgynevezett proteáz inhibitorokat tartalmaz. Ezek olyan anyagok, amelyek gátolják a fehérjék megemésztését a gyomorban. A proteáz inhibitorok ha nagy mennyiségben kerülnek be a szervezetbe, daganatos megbetegedésekhez vezethetnek, ezért sokáig úgy gondolták, hogy a szója rákkeltő. Ám megfelelő felhasználása során ezek az emésztést gátló enzimek átalakulnak.Tudni kell azt a szójatermékekről, hogy megfelelő hőkezelés során ez a proteáz inhibitor bomlik és így nem kerül a szervezetünkbe, illetve minimális mennyiségben, ami még nem okozhatja daganatos megbetegedés kialakulását.

Ezt a hőkezelési eljárást kizárólag gyári körülmények között lehet megfelelően elvégezni. Így a nagyobb mennyiségű nyers szója elfogyasztása nem ajánlatos. A szója helyesen elkészítve, akár segíthet megelőzni bizonyos daganatos betegségek kialakulását. Tudósok megfigyelték, hogy Japánban ahol a szója, ami alapélelmiszernek számít sokkal kevesebb arányban alakul ki emlőrák a nők körében. Ez bizonyos vegyületeknek, a flavonoidoknak és az izoflavonoidoknak köszönhető, amelyek nagy mennyiségben megtalálhatók a szójában. Ezek az anyagok képesek semlegesíteni a szervezetbe kerülő rákkeltő vegyületeket. De szerepük van a szív és érrendszeri betegségek, valamint a diabétesz megelőzésében is. Magyarországon egy gyermek étkeztetési program keretében már megfigyelték a szója jótékony hatását. Az általános és középiskolás gyerekek a vizsgálat alatt az étkezésekkor szójából készült ételeket kaptak.
Egyes gyerekeknél, akiknél magas koleszterinszintet vagy emelkedett koleszterinszintet mértünk a vizsgálat elején, koleszterinszint csökkenést tapasztaltunk a vizsgálat végére és, ami nagyon fontos, hogy nem alakultak ki vashiányos állapotok a gyerekeknél.

A szója sokoldalú vitamin és ásványi anyag forrás is. Tartalmaz szelént, magnéziumot, káliumot, vasat, B1 és B2 vitamint. Azonban gazdag olyan élelmi rostokban is, amelyek gátolhatják a szervezet számára fontos ásványi anyagok hasznosulását.  
Ezek a rostanyagok nagy mennyiségű szója fogyasztásánál megköthetik a táplálékokkal bevitt ásványi anyagokat, káliumot, cinket, rezet, vasat.
Így ezek a fontos vegyületek nem tudnak felszívódni és ezáltal hiány keletkezhet belőlük a szervezetben. A szójamag értékes olajtartalmát, amely 100 grammonként  körülbelül 22 gramm, a belőle készített termékeknél csökkentik, így diétázók is nyugodtan fogyaszthatják.  

Szójából ma már lehet kapni párizsit, virslit, joghurtot, kekszet, pudingot, különböző ízesítésű szószokat. De étel alapanyagokat, fasírtot, lisztet, olajat is. A hüvelyes növényből tejet is nyernek. Ez az ital majdnem kétszer annyi fehérjét tartalmaz, mint a tehén tej. Mivel a szója íztelen, így könnyen és változatosan fűszerezhető. A pörkölttől a fasírtig a legkülönfélébb ételek alapanyagául szolgál ez a tápanyag dús növény.

Forrás: Freepress24.tv