Igen, szerintem a társastánc az egyik legjobb betegségmegelőző eszköz.

Zenét nem lehet mozdulatlanul hallgatni. Sokat autózom és ha valami jó talpalávaló szól, már mocorgok az ülésen, és koreografálok a fejemben. A tánc örömmozgás. Összehasonlíthatatlanul könnyebb, mint konditermekben izzadni magányosan. Nincs más dolgod, mint, hogy hagyd hatni a zenét és a partnered. Érezd a ritmust és a párodat! Csak úgy működik, ha figyelsz rá.

A Belső utazásnál ezt azzal a kifejezéssel fejezzük ki, hogy jelen vagyok a másiknak. Sőt nem passzívan, hanem aktívan, hiszen reagálunk egymás mozdulataira. Ha egy ismeretlennel táncolunk, nagyon sok személyiségjegyet megismerhetünk a párunkról. Főleg azt, hogyan áll az önbizalommal.

Mostanában figyeltem fel arra, hogy a tánc formálja a párkapcsolatot. Ha az egyikünk elvéti a ritmust, a másik segíthet visszatalálni. Ezt a mindennapi életben is lehet gyakorolni. A tánc játék. Lehet közben pajkoskodni, váratlan fordulatokat vinni a figurába. Na meg simulni, ölelni, mosolyogni, nevetni. A tánc nincs korhoz kötve. Hatvanon túl tánciskolába járok. Hétvégenként vagy otthon gyakorlunk, vagy elmegyünk össztáncra. Az eredmény csupán ennyi: boldog vagyok. Ágoston