„Figyelj oda, mit juttatsz be a szervezetedbe!" – ezt vallják a magas kort megélt, Japánban élő idős emberek. Okinawán található Ogimi falu, ahol a 99 éves Macu Taira és a 103 éves Usi Okusima élnek.

A két asszony egy évszázadnyi élet után is egészséges, mind testben, mind lélekben

Többszörös dédnagymamák, akik halászatból és földművelésből élnek. Nem tartják magukat igazán japánoknak, leginkább azt mondják, kultúrájukat tekintve az önálló Riukiu szigetkirályságból erednek, amely kereskedelme révén polinéz, kínai, mongol, koreai hatásokat egyesített magába.

Napjainkban is tudnak gondoskodni magukról. Az egész világon Japánban a legnagyobb a százévesek aránya.

Miért különlegesek a japán vének?

Szív és érrendszeri megbetegedésekről nem is hallottak. Van valami, ami távol tartja tőlük a különféle tumorokat, rákot, kifogástalanok az agysejtjeik.

Az orvosok biológiai csodának tartják, hogy szervezetükben semmi nem ment tönkre a száz év használat során.

A kutatók gyakran érkeznek a boldogok szigetére, hogy megfejtsék az „Okinawa- tüneményt" .

A titok nyitja nem az idősek génjeiben keresendő.

Usi és Macu tudja a választ.

Szerintük a lényeg az, hogy odafigyeljünk, mit viszünk be a szervezetünkbe napról napra.

Mindennapi táplálékukat a föld és a tenger tartalmazza.

Ismerik az algák, ahogy ők nevezik, a tengeri fű jótékony hatásait. Fogyasztják a tengeri herkentyűket, halakat, hol nyersen, a japán sushi mintájára, hol sütve, koreai módon, hol főzve, spanyol módon.

Egyenrangúnak tartják a rózsás színű édesburgonyát a rizzsel. A mindennapi csampuru nem más, mint tofu sárgarépával, retekkel, spenóttal, illetve a világ összes létező zöldségével enyhén átsütve.

Kannaszámra isszák a teát. Sót keveset, kenyeret és tejtermékeket egyáltalán nem fogyasztanak. Fűszereket és gyógyfüveket annál inkább. Kanálszámra fogyasztják a chilit, a gyömbért és a kurkumát. A sziget kulináris jelképévé váltak a citrusfélék, a keserű uborka, a goja, amely tele van vitaminnal.

Macu szerint: „A növények gyógyszerek", tisztelik is őket.

A hosszú élet egyik titka tehát a változatos étrend.

A másik titok a lemondás, mivel sosem tömik tele a hasukat. Itt kulturális értéknek számít az önmérséklet. Étkezés után öt órán át nem vesznek magukhoz ételt. Viszont rendszert csináltak az egyéb tevékenységi formákból, például a gyaloglásból. Sokan foglalkoznak harcművészettel, emellett énekelnek és táncolnak.

A hosszú élet képletébe beletartozik még a juimaru. Ez magyarul kört, társadalmi köteléket jelent. Azt, hogy szükség van rájuk, hasznosak, ők is részesei az egésznek.

Sok barátjuk van, akikre mindig számíthatnak.

Ki-ki levonhatja a tanulságokat magának, mit érdemes átvennie ebből az életmódból.